Cura personalis - lelki napot tartottak a tanárok
Manapság nagy divatja van a különböző kúráknak: fogyókúrák mellett egyre ajánlottabbak a méregtelenítő és salaktalanító kúrák, de lehet léböjtkúrát és gyümölcskúrát is végezni. Mindezek a gyógyító eljárásmódok arra szolgálnak, hogy testi, fizikai egészségünket megőrizzük és a betegségeket megelőzzük - Trepszker Erika hittantanár beszámolója.
A fenti latin cím, bár kúráról szól, itt mégsem erre utal. A cura personalis valójában egy kifejezés, melynek jelentése: személyes odafigyelés, személyes törődés. Azaz egy személyre szabott figyelem, amely az egyén szükségleteire figyel, tiszteli és elismeri az egyén adottságait és támogatja őt azokban. A címben szereplő védjegy nem véletlen. Ez a kifejezés szinte 500 éves, és a jezsuita pedagógia egyik sajátos, alapvető jellemzője.
Eredetileg ezt a kifejezést a jezsuita elöljáróra használták, akinek személyesen kellett törődnie a rábízott rendtagokkal, figyelembe véve azok adottságait, kihívásait, szükségleteit. Azaz alkalmaznia kellett a cura personalis elvet. A jezsuita rend történetét olvasva kiderül, hogy bár az alapító Loyolai Szent Ignác nem tanító rendnek indította Jézus Társaságát, az iskolák és kollégiumok alapítása, az ifjúság nevelése mégis meghatározó lett már a rend indulásánál. Szükségessé vált bizonyos pedagógiai alapelvek lefektetése, mely sajátosan jellemezte és jellemzi ma is a jezsuita nevelést és jezsuita iskolákat. A cura pesonalis, azaz a személyes törődés elve azt jelenti, hogy a nevelő minden neveltjével egyénileg, személyesen törődik.
A jezsuita pedagógia fontosnak tartja, hogy a tanmenet inkább a személyre, azaz a diákra összpontosuljon, mint a tananyagra. Minden diák a saját képességeinek és adottságainak megfelelő ütemben fejlődik, ezért fontos a személyes odafigyelés. A jezsuita pedagógia szerint a nevelők nemcsak tanulmányi vezetők, hanem olyan személyek, akik törődnek a diákok életével: személyes érdeklődést mutatnak a diákok érzelmi, intellektuális, erkölcsi és lelki fejlődése iránt. Tiszteletben tartják a diákok személyiségét, de készen állnak arra is, hogy meghallgassák gondjaikat, osztozzanak örömükben és bánatukban, segítsék személyes fejlődésüket és az emberek közötti kapcsolataikat.
Ezt a pedagógiai elvet próbálta elmélyíteni és begyakorolni a Hám János Iskolaközpont tantestülete az Erdődhegyen szervezett lelki napok keretén belül szeptember 4-5 között. A feladat nem volt könnyű. Hiszen megmérettetésre került egymás iránti személyes törődésünk, odafigyelésünk akár akkor, amikor egy-egy társunk legboldogabb napját próbáltuk megtervezni, vagy amikor bizalomjátékban vettünk részt. A téma komolyságát oldotta a vidám és felszabadult hangulat, a kiscsoportos beszélgetések, az imádságos légkör, a meghitt gyertyafényes pillanatok vagy a finom harapnivaló. Lelki vezetőink, Pakot Géza SJ és Miklós Claudiu SJ jezsuita atyák kísértek minket e két nap alatt és szívhez szóló szavaikkal, megnyugtató és támogató jelenlétükkel bátorítottak minket az új iskolai év kezdetén.
